2014. március 9.

Unforgettable; Chapter; 36th

Hi, guys!

Bocsánat, igazán összekapkodott rész, a következőt jobbra írom majd(:

Have a nice day!xx


Harry Styles

Az ujjaim között forgattam Gwen puha tincseit, miközben zavartan mértem végig a nappalit. Az egész otthonos volt, de utálom, ha valahol üveg ajtó van, hisz ha esetleg a nappaliba töltöd az éjszakát, és tegyük fel, hogy nincs redőny, könnyedén felébredsz a nap sugaraira, a hülye madarakról és a tejet áruló kocsiról nem is beszélve. Oké, a redőny nem zár el a külvilág zajaitól, de legalább kicsit tompítja a hangokat.

A berendezés bézs, barna és sötét bordó színek voltak, a kanapé, amin mi is ültünk, fehér volt, és az előbb említett, bordó árnyalatú párnák pihentek a hátunk mögött. Az egész ház fényben úszott, én meg azt hittem, hogy ki fog ugrani a szemem. Nem tetszett. Tuti, hogy Alexis választotta ezeket a bútorokat.

- Hogy hívják az anyukádat? - Kérdezte halkan Gwenny.

Szorosan fogtam magamhoz a derekát, ezer és egy emlék tört fel bennem, ahogy szinte kirugdosott a házból indokolván, hogy soha többé nem akar látni. - Miranda.

- Nem vagytok éhesek? - Nézett be az előbb említett személy a nappali ajtaján.

Megráztuk a fejünket, eltűnt, majd megint vissza jött három pohárral, és egy narancslével. - Inni kértek?

Gwen mosolyogva köszönte meg, elvett egy üveg poharat, amibe anya beletöltötte a narancssárga folyadékot, majd ivott pár kortyot belőle. Az egész...nagyon gáz lehetett anya számára, komoly tekintettel néztem rá, egy pillanatra se vettem le róla a szemem. Tekintetemet folyamatosan érezte, lesütötte a szemeit, majd az ujjaival babrált.

- Mit kerestek Párizsba? - Kérdezte halkan.

- Bujkálok a zsaruk elől mert Markékkal felrobbantottuk egy idős nő házát - Feleltem rezzenéstelen arccal.

Tudtam, hogy a mellettem ülő szépség jól szórakozott a válaszomon, de úgy tett, mint ha valami nagyon rosszat mondtam volna. Miranda szemei kitágultak, mondani készült valamit, de inkább hanyagolta a témát, amit igen csak sajnálok, hisz rengeteg szemtelen megjegyzést tartogattam a tarsolyomban.

- Khm...Nos, Harry, hogy éltél meg? És miért nem hívtál? - Babrált ismét az ujjaival, miközben a lényegre tért.

- A megélésem? Nos, öreg asszonyok házait robbantok fel három idiótával, és kapok házanként ötezer fontot.

Gwen lehajtott fejjel mosolygott, anyának pedig kezdett elege lenni belőle, pedig még el se kezdtem. - Úgy hallottam, neked is van munkád. Mi is az? 13 éves gyerekeket kirugdosni az ajtón?

- Harry - Bökött oldalba Gwenny, de nem foglalkoztam vele.

- Azt is hallottam, hogy direkt tenyészted az embereket, hogy 13 év múlva meg tudd a gyerekeikkel ezt csinálni. Mennyit kapsz érte havonta?

Miranda nagyot sóhajtott, majd felállt, és kisétált a szobából. Azt hiszem, tényleg megsértettem, és most sírhat, de nem érdekelt. Miért is nem érdekelt? Mert sokkal durvább dolgot csinált velem, mikor másnap bekopogtam az ajtón, és a pofámba nevetve csapta rám az előbb említett tárgyat. Milyen anya az ilyen?!

- Megérdemelte, Gwen. Ne nézz rám így. - Mosolyogva nyomtam egy puszit a dacos ajkaira, amiket annyira szeretek. - Mennyünk innen, mielőtt még Alexis hazaér.

- Harold Edward Styles! Nem mész te sehova!

Lesütöttem a szemeimet, és úgy éreztem, felrobbanok. Persze, ez jellemző, akkor jön valaki, akit nem akarsz, hogy jöjjön, amikor említed, arról nem is beszélve, hogy most nem fog elengedni, ragaszkodni fog hozzá, hogy itt töltsem az éjszakát, és az csak ráadás lesz, hogy minden baja lesz Gwennel.

Mert Gwen boldoggá tesz, és ezt Alexis utálni fogja, féltékeny lesz, hogy nem a "családom" az én legfontosabb dolgom. És ez szánalmas rájuk nézve, mert ők toltak el maguktól.

Gúnyosan elmosolyodtam. - Drága nővérem, hogy, s mint?

Hallottam ideges lépteit felém, és elkaptam a kezét, mielőtt az arcomon csattanhatott volna. Álla a padlót súrolta, de hamar összekapta magát, mire a mosolyom még magabiztosabb lett. - Ha nem haragszol, ép távozni készültünk.

Alexis tekintete megakadt a barátnőmön, aki értetlenkedve nézte, hogy mi rosszat tett, hogy Lexi így néz rá. Megráztam a fejem, megragadtam Gwen kezét, majd kifelé húztam, de be volt zárva az ajtó. Felvont szemöldökkel néztem a nővéremre, a kezeit összekulcsolta a mellkasán.

- Mutasd be a barátnődet! - Kérte.

- Alexis, ő itt Gwen. Gwen, Alexis.

- Szia - Mosolygott kedvesen Gwen, Lexi meg felmordult, én pedig szívesen pofon basztam volna.

- Nagyon örülnék neki, ha kiengednél, semmi kedvem nincs egy levegőt szívni veletek.

- Maradhattok nyugodtan éjszakára, Párizsban a hotelek drágák - Erőltette.

Jókedvűen elvigyorodtam, már mondtam volna a szövegem, miszerint van pénzem, öregek házának a felgyújtásából élek, de anya jelent meg, és szintén kérlelte, hogy maradjunk. Én nem akartam, főleg, mert tudom, hogy ki fognak készíteni idegileg, arról nem is beszélve, hogy Alexis rá fog szállni Gwenre.

- Nem. Megyünk, keresünk egy hotelt. Gyere. - Kulcsoltam össze Gwennel a kezeinket, majd kivettem Lexi kezéből a kulcsot, és kinyitottam az ajtót.

- Harry! Ha elmész, feljelentelek! - Kiáltotta anya.

A szemeim tágra nyíltak, majd felnevettem. - Ez komoly? A saját "anyám" fenyeget feljelentéssel?

Gwen értetlenül pislogott, azt hiszem, most láthatja, hogy milyen is valójában. Jókedvűen nevettem, majd kijelentettem, hogy mit is gondolok az anyámról, a nem épp szép szavaimtól mindenki -még Alexis is- bepirult. Anya vállának nekimenve fogtam meg a bőröndöket, majd felvittem a vendég szobába, ami régen az enyém volt. Undorodtam a tudattól, hogy ott kellesz aludnom még egy éjszakát, de a kanapé kényelmetlen alváshoz, és szerettem volna elzárkózva lenni a barátnőmmel mindenki elől, akit nem szeretek. Már nem.

- Itt vagy? - Hallottam Gwen hangját halkan az ajtó mögül, majd lassan benyitott. - Figyelj, ha annyira nem akarsz itt maradni, akkor mennyünk el sétálni, este meg elmehetnénk bulizni, vagy valami. És holnap meg Disney Land-be szeretnék ellátogatni. - Elpirult, én pedig elmosolyodtam a kislányosságán. - Persze, csak ha van kedved, mert látom, hogy a kapcsolatotok olyan...

- ...Szar - Fejeztem be a mondatot helyette. - Jó ötlet.

- Rendben - Állt elém, az arcomat a tenyere közé fogta, majd édesen megcsókolt.

Istenem, nem lehet igaz, hogy mennyire meg tud nyugtatni egy kicseszett csókkal, az ajkaival, a szavaival. Minden, amire szükségem volt az egészséges élethez, az ő, csak is ő, senki más.

Bement a fürdőbe pár ruhadarabbal a kezében, megizzadhatott a repülőn, gondoltam, és én is éreztem a szagomat. Bementem utána, épp akkor vette le a pólóját, én pedig elismerően fütyültem.

Gwen a szeme sarkából figyelte, ahogy levetkőzök, s rákacsintottam, mielőtt beálltam volna a zuhany kabinba. A kezembe nyomtam a tusfürdőt, és jókedvűen nevettem, mikor teljesen meztelenül állt be mellém.

- Csak nem hiányoztam? - Húztam magamhoz, majd megszorítottam a fenekét, válaszul egy hátborzongatóan szexy nyögést kaptam.

Még én is meglepődtem, mikor hirtelen nyomta ajkait az enyémnek, majd a hideg falhoz szorított. Éreztem a keményedést a farkamon, pilláim rebegtek az össz érzéstől, mélységesen kívántam minden egyes porcikámmal, elképzeltem, ahogy a csinos kis ajkaival nyalogat, és már a gondolattól is begerjedtem.

Kezeimet csípőjére eresztettem, majd magamhoz húztam, nemi szerveink találkoztak. A szándékai világosak voltak, és imádtam a tudatot, hogy mit tervez velem csinálni.

- Ó, istenem! - Nyöszörögtem, mikor jobb keze leindult a vállamról.

Tenyere melleimet simította, de hamar túllépett, és sietett le vele a hasamra. Nem akartam, hogy pont ma, hisz Párizsba még április negyedike van, de a vágyaimat már nem tudtam kontrollba tartani, így beletörődtem, és élveztem a dolgot.

Fájdalmasan nyüszítettem, kezei az ágyékom felett jártak, s szinte kínoztatott minden egyes érintésével. Nem tartott sokáig, míg rájöttem, tétovázik, így a jobb mancsomat levettem már a fenekéről.

- Így - Nyúltam magamhoz, majd megmutattam neki, hogy hogyan csinálja.

Ajkai szétnyíltak, nyelvét kiöltötte, míg megnyalta a őket, én pedig szerettem volna jól szájba baszni, annyira hihetetlenül dögös volt.

Kezeim elengedték a férfiasságomat, majd hagytam, had csináljon velem mindent, amit akar.

*

Az orgazmustól elfáradva pillantottam le rá, még mindig előttem térdelt. - Most csináltad ezt elsőnek?

Csodálkoztam, amikor bólintott, nem hittem el, hogy hogy tudja első alkalommal így csinálni. Nem volt profi, de ezerszer jobb, mint amire számítottam.

- Oké, én jövök - Mosolyogtam bágyadtan, mire elpirult. - Mi az?

- Öhm...Izé, szóval én már... - Vakarta meg a tarkóját.

- Már elmentél, mi? - Szemöldök ráncolva mosolyogtam.

Zavartsága bizonyította, hogy miközben az ajkaival kényeztetett, néha magához is nyúlt, s átkoztam magam, hogy nem láttam. Egyszer szeretném szemügyre venni, ahogy csak ő csinálja a dolgot magával, én pedig afféle ingyen pornót nézhetek.

- Nos, ez esetben, mehetünk - Vigyorogtam, ő pedig a szemeit forgatta.

Miközben felöltöztem, ő -egy törülközőben- a haját szárította, s amikor készen lett, közölte, hogy mennyek ki, míg felöltözik. Tudtam, hogy addig nem készül, míg el nem tűnök, így a dolgot nem erőltetve lustán kicsoszogtam a hálószobánkba, ahol Alexis felvont szemöldökkel ült az ágyon.

- Azt hittem, sose végeztek - Közölte. - Nem szimpatikus nekem ez a lány, Harry.

Mosolyogva dőltem le az ágyra, jó távol tőle. - Magasról teszek a véleményedre, főleg, ha anyára ütöttél. Nem is ismered.

- És mi van akkor, ha nem is akarom megismerni? És neked se kéne tovább ismerkedni vele, azt hiszem, már így is túl közel vagytok. Mármint, gondolom, nem a haját fontad be a fürdőbe. Ha lehet, éjszaka ne tegyétek tönkre az ágyneműt. - Fintorgott. - Harry, Gwen egy kurva. Nem gondolsz bele, hogy hány srác csinálhatta már fel?

Hangosan felnevettem. - Erről beszélek. Nem ismered, te szemét. Gwen még szűz.

Lexi szemei tágra nyíltak, nem számított rá, hogy Gwen még nem szexelt. Végül is, elsőnek én se gondoltam róla, és amikor kiderült, hogy volt neki Sam, akkor minden reményem szerte foszlott, hogy még nem feküdt le senkivel, de aztán észre vettem a viselkedését. Emlékszem, már a fejemet a falba vertem, és egész este a nappaliba járkáltam, mert nem tudtam, hogy akkor most szexelt-e már, vagy nem, Mark pedig kacagott rajtam.

Kicsúsztattam a telefonom a zsebemből, kikerestem Mark számát, majd felhívtam, hogy jöjjenek anyáék háza elé. Azt hiszem, hiányzott egy kicsit ez a seggfej, és tudtam jól, hogy Gwennek se volt egy kellemes élmény Kitty nélkül lenni erre az időre.

Az ajtó kinyílt, majd kijött Gwenny a ruhájában.

- Csinos! - Mosolyogtam, mire udvariasan megköszönte. - Viszlát, Alexis, majd később találkozunk.

Nevetséges arckifejezéssel hagytuk ott, majd az ujjainkat összekulcsolva topogtunk le a csiga lépcsőn, ami ízlésesen szar volt. Tudtam, hogy már Markék kint várnak, az a barom arc mindig a pontosságáról volt híres, ezzel tökéletes ellentétet biztosítva nekem.

- Hova megyünk elsőnek? Mennyünk fel az Eiffel-toronyra? Vagy úúú, nézzük meg a Sanzelize-t, vagy a Notre Dame-ot! Vagy tudod, van az az üveg múzeumot...Mi is a neve? Louvre, azt hiszem, ott van a Mona Lisa is...Úristen, azt se tudom, hova mennyünk! - Mosolygott.

- Itt vannak Kittyék - Jelentettem ki, ő pedig lefagyott.

Hitetlenül nézett rám, kettőt pislogott, majd sunyin kuncogva rohant ki az ajtón, ahol már is Kitty nyakába ugrott. Mindannyian tudtuk, hogy a scene lány utálja, aminek bármilyen köze van az érzelmekhez, de szorosan ölelte magához a punk lányomat, aki hadarni kezdett valami olyasmiről, hogy mennyire hiányzott neki, és hogy mennyi mindent akar mesélni neki.

- Styles! - Vigyorgott Mark, majd átöleltük egymást, és hogy ne legyen annyira nyálas, megveregettük egymás vállát. - Merre?

- Nem tudom. Vagy felmegyünk a toronyra, vagy megnézzük azt a boltív alakú izét. Abba a múzeumba nincs kedvem most bemenni.

- Nincs tériszonyod? - Ráncolta a szemöldökét.

Magam mögé pillantottam, s mikor bebizonyosodtam róla, hogy Gwen nem figyel, kissé arrébb mentem Markkal. - Szemmel akarom tartani, ki tudja, milyen seggfej mászna rá, ha nem vagyok ott. És azt hiszem, neked elég Kittyre figyelni, még ha ezt ő nem is vallja be.

Miután megértette, aprót bólintott, én pedig összeszedtem magam; nem akartam arra a magasságra gondolni, amilyen nagy az Eiffel-torony. Csak túl fogom élni, ha nem nézek le, nem de?!

*

- Harry, hatalmas egy idióta vagy! - Simogatta a hátamat, miközben egy zacskóba kiadtam mindent, amit ide fele úton ettünk. - Most azonnal megyünk lefele!

- N-nem. Jól vagyok, csak...jól vagyok. - Hazudtam. - Nyugodtan menj, jól vagyok.

Aggódó pillantása megmelengette szeretettre éhes szívemet, hozzá akartam bújni, elmondani neki, hogy szeretem, kedves szavakkal zavarba hozni, miközben nyugtat, hogy nincs semmi baj, s simogat. Imádtam, egyszerűen imádtam az érintését, ahogy a szavai megnyugtatását is.

- Gyere! - Állított fel, majd a jobb kezemet a vállára helyezte. - Megyünk. Kitty, lent találkozunk!

- Neeeh... - Nyögtem, majd még egy adagot adtam ki magamból.

Gwen levezetett minden kisebb lépcsőn óvatos volt, én pedig úgy éreztem, mint ha zseléből lett volna a testem, arról nem is beszélve, hogy zsibbadtak a végtagjaim, s remegtek. Türelmesen vártuk a liftet, amiből egy rakás ember szállt ki, majd velünk együtt hatan szálltunk be, s indultunk lefelé, amitől csak még rosszabbul voltam.

- Minden rendben? - Kérdezte halkan.

Aprót bólintottam, a szívem hevesebben vert, mikor hozzám bújt, átölelte a derekamat, fejét a mellkasomba fúrta, én pedig a vállát karoltam át, fejemet az övére hajtottam. Ösztönzött arra, hogy hunyjam le a szemeimet, indoklása szerint, így jobb lesz, én pedig megbízva benne, úgy tettem. Éreztem a tekinteteket rajtunk, egy anyuka a gyerekével mosolygott, a többieket pedig már nem láttam, már becsuktam a szemeimet. Igaza volt, sokkal jobb, nem tudtam, hogy hol vagyok, és észhez se kaptam, már elhagytuk az első emeletet, majd a földszintre értünk, ahol sikerült kitolakodnunk a tömegből.

Nagy, kék szemeivel kíváncsian pillantott fel rám. - Jól vagy?

Mosolyogva bólintottam, már tudtam állni a saját lábaimon, a hányinger is csillapodott, a remegés is elmúlt. Jól éreztem magam.

- Igen. De éhes vagyok, mindent kiadtam magamból. Együnk egy fagyit. - Néztem egy lakókocsi féleség felé, ahol fagyit árultak.

A lehetőség nem volt sok, összesen három íz volt, csoki, vanília és eper, de tökéletes volt arra, amiért kellett: fagyit enni.

- Bon appétit! - Mosolyogtam, mire halkan felnevetett.

- Salut! - Nyomtak az orrom elé egy szórólapot, majd el is engedték, és már mentek tovább.

Sikerült elkapnom a vékony papírt, mielőtt még a földre eshetett volna, és elolvastam a szöveget, miszerint kilenctől lesz egy buli valami klubba, amihez profi francia tudásom nem volt elég.

- Este kilenctől buli. Nem messze a Sanzelize-től. Megyünk? - Nyomtam a kezébe a lapot, majd belenyaltam a fagyimba.

Ó, nyalás. Milyen szép emlékek...

- Mennyünk - Hallottam meg magam mögött Mark hangját. - Úgy sincs estére program, és szórakozást beszéltünk meg. De azt is hallottam, hogy Etienne-nél lesz ma este házibuli, és tegnap összefutottam vele, azt mondta, ha van kedvünk, mennyünk el.

- Házibuli. Egyértelmű. - Bólintott Gwen, Kitty pedig egyet értett vele.

- Harry! Szia! - Hallottam meg magam mögött egy jól ismert, vékony hangot, mire elfintorodtam.

- Ó, remek! - Verte bele a fejét a mellette lévő táblába.

Bocsánat kérően pillantottam Gwenre, majd megszorítottam a kezét, mikor a vörös fürtök megjelentek, s egy nagy puszit nyomtak az ajkaim sarkára.

11 megjegyzés:

  1. mi a ..????nehogymáár...csaknem..neee..csak ne legyen az amire gondolok..nagyon kiváncsi vagyok a kövi részree!!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó rész lett!! Siess a kövivel!!! :) xoxoxo

    VálaszTörlés
  3. Neeeeeeeeee már pont itt van vége ? Nem teheted ezt meg velünk . Ki ez a vörös és mit akar ? Nagyon siess a kövivel :))
    XxVikk

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett. Siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés
  5. Te jó ég nagyon jó lett *-* siess a kövi részel *-*

    VálaszTörlés
  6. Szia !
    Most írok először és hát fantasztikus vagy !
    Milyen bunkó Harry nővére :P Mi ez már ? Ki az a valaki...? Nem értem... És miért pont itt hagytad abba ? Mit akar ez ? Teljesen összezavarodtam ! >< Siess a következővel ! I want next now ! *-*
    Dorcsi ♥

    VálaszTörlés
  7. Dóri :S MOST KELLETT ABBAHAGYNOD ???:O Hogy lehetsz ilyen kegyetlen... Egyébként olyan jó lett hogy Waaa *---*

    VálaszTörlés
  8. Szia :) Kitettelek a blogomra.. http://acheinmyheartonedirectionfanfiction.blogspot.sk/ Ui.: Imádom a történetedet,és ahogy írsz. Van benne valami ami nagyon megfog :) xx.Ch.

    VálaszTörlés
  9. Drága blogger/bloggerina!

    Imádom a blogodat, s minden részt elolvasok.
    A blogom meghirdette élete első versenyét. Jelentkezz te is! Veszteni valód nincs, s még + feliratkozókat is szerezhetsz. Ha érdekel, nézz be. :)
    http://lovewillremember-justinbieber.blogspot.hu/p/verseny.html

    VálaszTörlés
  10. Szia! :D
    Vár egy kis meglepetés itt tőlem: http://iminlovewithyouandalltheselittlet.blogspot.hu/
    :D ^^

    VálaszTörlés
  11. Jaaj nehogymár megint itt hagyod abba... -.-" Ki ez a csaj? Istenem már érzem, hogy mi lesz ebből... :@ :( Szegény Harrynek tériszonya van, vagy hogyan írják :/ Én voltam az Eiffel-torony tetején, valami eszméletlenül csodálatos <3 <3 <3 Megtudunk majd többet is, hogy miért ilyen a családja?? Gyorsan hozd a kövit asszony :* :* ~Dóri :)

    VálaszTörlés

Serdecznie polecam